Nógrád megyei Cégkereső – Nógrádi cégek

Nógrád megye

Nógrád megye Magyarország második legkisebb megyéje, ugyanis mindösszesen 2544 négyzetkilométer. Nógrád megye az ország északi részén található, északi szomszédja Szlovákia. Borsod – Abaúj – Zemplén megye keletről, Heves megye délkeletről, Pestmegye délnyugatról határolja. Megyeszékhelye: Salgótarján.

Domborzat

Nógrád megye dombos – hegyes vidék. A Mátra, a Börzsöny, a Karancs – Medves hegyvidék és a Cserhát vonulatai kapcsolódnak össze a területen. A megye jellegzetes tájképét a vulkanikus eredetű hegyek és az erdők váltakozása alakította ki. A hegyek nem túl magasak, általában 400-600 méter között ingadoznak. A települések nagy része a völgyekben található. Nógrád megye legmagasabban lévő pontja a Piszkés-tető, ami a Mátrában található 946 méter magasan. A térség legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén lévő Parassapuszta környéke. Geológiailag változatos a terület, sokféle kőzet, köztük riolit, andezit, bazalt, dolomit, mészkő található. Régebben jelentős barnakőszén-lelőhely volt a megyében, azonban mára teljesen kibányászták. Nógrád megye vízrajza igen szegényes. Jelentősebb folyója az Ipoly, a Zagyva és a Galga. A vidék legnagyobb tava a palotás tó, de számos mesterséges tó épült az elmúlt időszakban.

Nógrád megyei városok

A megyeszékhellyel együtt 6 városa van a megyének.

• Salgótarján (megyeszékhely)
• Bátonyterenye
• Pásztó
• Balassagyarmat
• Szécsény
• Rétság

Történelem

Az időszámítás kezdetén nomád jazigok és quadok lakták a területet. Később gallok és germánok telepedtek le a vidéken, majd bolgár, török, szláv törzsek uralták a vidéket. A honfoglalás idején Nógrád megye területe négy törzsfő, Tarján, Gyarmat, Jenő, Keszi között lett felosztva. A 10. században vált önálló egységgé a vidék és palócok költöztek az eltűnt, összeolvad népek helyére. A megye jelentős politikai és gazdasági jelentőséggel bírt, amit az is jól bizonyít, hogy 1500 körül már 42 vár állt a területen. A török hódítások feldúlták a megyét, aminek hatására a lakosság és a gazdaság is hanyatlásnak indult. A pusztulás okozói nem csak a törökök voltak, hanem a nemesek is. A nemesség harcait a 18. században a Rákóczi Ferenc féle szabadságharc rázta meg. A legnagyobb felfedezést az 1768-ban, Tarján határában talált szén volt. A kiegyezés után a megye kistelepülései jelentősen átalakultak. Az első világháború előtt fejlődésnek indult a térség gazdasága és ipara és kiemelten fontos lett Fülek, Salgótarján, Losonc és Balassagyarmat. A vasútépítésnek, a szén- és vasiparnak köszönhetően Nógrád megye népessége megnőtt. A lakók foglalkoztatási szerkezete átalakult a bányászat és az ipar hatására. Az I. világháborút követő trianoni béke hatására 117 települést, és majdnem a megye területének a felét Csehországhoz csatolták. A tragikus változás családokat szakított szét, kereskedelmi útvonalakat vágott el, és számos ipari kapcsolatot semmisített meg. A II. világháború után a kommunista pártok jutottak meghatározó szerephez. A 1960-as években újabb üzemeket nyitottak, amik az 1990-es évektől folyamatosan épültek le és zártak be.

Ipar

A 19. században barnaszén bányák nyíltak, és a kohászatra, gépiparra helyeződött a hangsúly. Nógrád megyében gyártották az ország tűzhelyének, acélhuzalainak és autóbusz-szélvédőinek a jelentős részét, de az üveg- és kerámiaipar is igen számottevő volt. A rendszerváltással a gyárak bajba kerültek és gyártási kapacitásuk visszaesett.

Mezőgazdaság

Mezőgazdasági művelés szempontjából Nógrád megye területe kedvezőtlen. A hegyes – völgyes táj miatt kevés a megművelhető szántó. A terület jelentős része, csaknem 40%-a erdő. Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki a megye ezen része. A természeti adottságok ellenére Nógrád megyében a burgonya, a kenyérgabona és a napraforgó termésaránya egész jelentős. Kimagasló a bogyós gyümölcsök és gyógynövények termesztése is.

Látnivalók Nógrád megyében

• Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum – Nógrád megye 16 múzeuma közül a salgótarjáni nemzetközi hírnévnek örvend.
• Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területe – A szlovák határtól nem messze található az őslénytani leleteket bemutató kiállítás, ahol szubtrópusi fák kövületeit, egzotikus növények maradványait és szörnyek lábnyomait nézhetik meg a látogatók egy geológiai tanösvény mentén.
• Hollókő – Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a települést, ahol egyedülálló palóc építészettel és hagyománnyal találkozhatnak a turisták.
• Tuzson Arborétum – Az arborétumban több olyan fafajta is megtalálható, ami Európában ritkaságnak számít, ilyen például a kaukázusi jegenyefenyő, a japán juhar, a bérci fenyő, a balzsamos fenyő, a kolorádó fenyő, valamint a szürke- és a zöld duglászfenyő csoport.
• Nógrádi vár – A Börzsöny belsejében meghúzódó vár 60 méter magasan, a körülötte levő síkságot koronázza meg.
• Somoskői vár – Salgótarján
• Pásztó városközpont
• Cserteri Vár – Pásztó
• Drégely vára – Drégelypalánk
• Végvári romok